A történetmesélés varázsa – miért nézünk sorozatokat?

A történetmesélés varázsa – miért nézünk sorozatokat?

A történetmesélés képes magával ragadni, befolyásolni érzelmeinket és világnézetünket, tanítani, inspirálni a nézőközönséget. (Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak marketing szempontból is, hogy egy márka képes legyen a saját történetét megfelelően interpretálni.) Az igazán jó történetmesélés már művészet és mindannyian tudjuk, hogy ez egy jó story lesz, amikor meghallunk egyet. De nem csupán művészet, tudomány is áll az igazán jó történetek mögött.

Hogy működik a történetmesélés?

Biztosan mindenkivel előfordult már, hogy végighallgatott egy hosszadalmas prezentációt / előadást, ami tele volt lényegi, fontos információval az előadó számára. De nem volt elég ütős ahhoz, hogy a közönség is értékelni tudja, vagyis huzamosabb ideig fenntartsa az érdeklődésüket. Ez akkor is előfordulhat, ha a prezentációt animációkkal, képekkel illusztrálják -amiről tudjuk, hogy beindítja a bal agyféltekében a nyelvi folyamatokért felelős részeit az agynak, amely kerek történetté formálja a lényegi pontokat, hogy könnyebben dekódoljuk a jelentését. A probléma az, hogy gyakran az a történet, amely megjelenik az agyunkban, nem feltétlenül ugyanaz, mint amit a feladó a közölt adatokon keresztül kíván közvetíteni.

Mi történik az agyunkkal történetmesélés közben?

Mi történik az agyunkkal miközben rákapcsolódunk egy történetre?

A történetmesélés módja vezet a megfejtéshez. Amikor egy jól felépített történetet hallgatunk, akkor nem csak agyunk nyelvi funkciókért felelős része aktiválódik, de az agyunk bármely más része, területe is, amelyet a történet eseményeinek megtapasztalásakor használnánk. Például érzékszervi részletek, mint a „ügyfél olyan izgatott volt, mintha megnyerte volna a lottót” bevonják az agykéreg más területeit is a munkába. Az olyan cselekvéshez kapcsolódó kifejezések, mint pl. az „őrült tempóban rohant hazafelé” beindítják az idegrendszer mozgásért felelős részét, melyek mind egy sokkal komplexebb, gazdagabb megélését teszik lehetővé a történetnek a hallgatóság számára. Röviden: minél színesebben és gazdagabban adja át az információt a mesélő, annál közelebb lesz a hallgató által értelmezett történet a közvetíteni kívánthoz.

Az idegtudósok egy része vitatja ezeket a megállapításokat. Ám tapasztalatból tudjuk, hogy amikor egy jó történetet hallgatunk – amely részletgazdag, tele van metaforákkal, kifejező – segít beleképzelni magunkat ugyanabba a helyzetbe. Gondoljon csak azokra a félelmetes történetekre, amelyeket a tábortűz körül meséltek egymásnak gyerekkorukban. A pulzusunk megnő, libabőrösek leszünk, a szőr feláll a kezünkön. Az üzleti környezetben elhangzott történetek esetében nem feltétlenül cél a libabőr, de mégis hatásosabbak az így előadott prezentációk, mint a száraz adatok önmagukban.

Miért függünk a történetmesélés varázsától?

 A történetek lehetővé teszik számunkra az élmény intenzív szimulálását anélkül, hogy valóban át kellene élnünk őket. Lehetővé teszik, hogy megtapasztaljuk a világot anélkül, hogy valós gyakorlati tapasztalatokat kellene szereznünk. A történetek hallgatása közben az agy olyan részei aktiválódnak, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgató saját tapasztalatává változtassa az elhangzottakat.

storytelling

Mi a potenciál a történetek átélésében?

Az, hogy a történetek révén felhasználhatjuk a helyettes tapasztalatokat, mentálisan kipróbálhatjuk, hogyan kezelnénk egy helyzetet, mielőtt a valóságban szembe kellene néznünk vele és át kellene élnünk minden kockázatával, amit tartogat.

Ennek további tudományos magyarázata az, hogy amikor hallgatunk vagy mesélünk egy történetet akkor olyan neurotranszmitterek szabadulnak fel az agyunkban, mint a kortizol, a dopamin, vagy az oxitocin. Miért fontos ez? A kortizol antistressz hormon, segít az emlékeink feldolgozásában. A dopamin szabályozza érzelmi reakcióinkat és segít fenntartani figyelmünket, ha érdekesnek találunk valamit. Ha pedig, mélyebb kapcsolatot alakítunk ki valakivel érzelmi szinten, az oxitocin felelős az empátiáért, amit mások felé tanúsítunk.

Talán mégis a legfontosabb a történetmesélésben, hogy központi szerepet játszanak a jelentésalkotásban és az értelmezésben. A történetek révén alakítjuk ki és vizsgáljuk meg elménk saját igazságait és hiedelmeinket, valamint felismerjük, hogyan viszonyulunk mások igazságaihoz és hiedelmeihez. A történetek hallgatása révén új perspektívákat nyerhetünk és jobban megismerhetjük a körülöttünk lévő világot. Kibővítjük saját ismereteinket és értelmezésünket azáltal, hogy feltárjuk, hogyan látják és értik mások a világot – ha az ő lencséjükön keresztül szemlélődünk.

Egymás történeteit meghallgatva és saját történeteinket megosztva, közelebb kerülünk az igazsághoz.  A történetmesélés az ideák, gondolatok cseréjéről szól, ami pedig egy folytonos tanulási folyamat része. Ha azt akarjuk, hogy mások figyeljenek ránk vagy képesek legyünk inspirálni környezetünket, akkor meg kell tanulnunk, hogyan meséljünk történeteket.

Storytelling marketing – minden, amit tudni akart témában / cikk.

Miért nézünk sorozatokat?

Miért nézünk filmeket, sorozatokat?

Bár a kábeltévék egyre inkább kiszorulnak a piacról, ez mégsem jelenti azt, hogy kevesebb időt töltünk a tévékészülékek előtt. Inkább a szokásaink változását jelenti

Tudományosan 8 különböző állapot létezik, amelyek miatt tévét-filmeket-sorozatokat nézünk.

• kikapcsolódás céljából (a tévé előtt töltött idő 26%-a) – lazításként, valamint a napi stressz oldásaként
• figyelemelterelés céljából (a tévé előtt töltött idő 18%-a) – időkitöltés, unaloműzés miatt.
• kényelemből (a tévé előtt töltött idő 16%-a) – családdal vagy párunkkal közös programként / helyett.
• tájékozódás céljából (a tévé előtt töltött idő 12%-a) – hogy tisztában legyünk, mi zajlik a minket körülvevő világban.
• tapasztalat gyűjtés céljából (a tévé előtt töltött idő 10%-a) – társadalmi beszélgetések, live show-k, hogy bekapcsolódjunk mások gondolatmenetébe – aktuális témákról.
• edukatív tartalmak megtekintése (a tévé előtt töltött idő 9%-a) – hogy hasznos tartalmakat nézzük, amelyből származó információkat felhasználhassuk a mindennapjainkban
• menekülésként egy alternatív valóságba (a tévé előtt töltött idő 7%-a) – hogy történetek által elvesszünk egy másik, képzeletbeli világban.
• kényeztetés céljából (a tévé előtt töltött idő 2%-a) – személyes hobbival, szenvedélyünkkel, vágyainkkal kapcsolatos műsorok megtekintése.

Ez a kutatás nem reprezentatív, csak tájékozódás jellegű – tehát, ha ezeket a sorokat olvasva nem értünk egyet a különböző területek százalékos eloszlásával, az az egyénenként eltérő igényeink, szokásaink miatt lehet.

A „Televíziózás kora” kutatás tanulmány az MTM kutatási cég végezte a Thinkbox megbízásából az Egyesült Királyságban. 30 ember kvalitatív televíziózási szokásait figyelték 150 napon keresztül, akik tévénézés közben egy kamerás szemüveget viseltek, valamint 6000 ember kvantitatív szokásait vizsgálták ez alatt az idő alatt.

Menekülés a mindennapok elől

Menekülés a mindennapok elől

Sok néző számára a mértéktelen sorozatnézés egyfajta menekülést jelent a mindennapok elől.

A szórakoztatóipar legfőbb célja mindig egy menekülési mód felkínálása volt a hétköznapok nyomása elől az átlagember számára (és ez nem csak a sorozatokra, de pl. kocsmákra, pubokra is igaz).

A felmérést vezető kulturális antropológus szerint a tévé előtt töltött idő emelkedése nem csak a valós világból jelent menekülést, hanem a közösségi oldalak és YouTube videók véget nem érő tengere elől való menekülési vágyunk kifejezése is.

„A tévénézők már nem kikapcsolódnak, hogy a napi stresszt feloldják, hanem saját időbeosztásuk szerint bekapcsolódnak egy másik világba. Egy-egy műsor több epizódjába, vagy több évadába való belemerülés -amely néhány hétre leköti figyelmünket – egy újfajta menekülési stratégia, melyet a mai világunkban nagyon sokan örömmel alkalmaznak.”

A látszat szerint pedig, a nézők egyetértenek a felmérések eredményeivel, melyet egy másik, a Netflix megbízásából készült kutatás állít: a válaszadók 76%-a örül ennek a lehetőségnek és él a felgyorsult és aggasztó világból való menekülés e formájával. Sokunk számára ez egy szükséges kikapcsolódás, mert a válaszadók közel 42%-a szorongóbbnak érezte magát, mint egy évvel korábban – ami a világ helyzetét vizsgálva nem meglepő.

Mi köze ehhez a dopaminnak?

De, van egy ennél is egyszerűbb magyarázata annak, hogy miért élvezünk elmerülni a sorozatok világában: mert jól érezzük magunkat közben. Az emberek nagyobb százaléka pozitív élményeket köt az így eltöltött időhöz, amely testünk természetes reakciója az élvezetekre – folyamatos dopamináramlás az agyunkban, mely így reagál a műsornézésre, vagyis arra, hogy úgy érezzük bekapcsolódtunk és részesei vagyunk egy történetnek. A dopamin az öröm természetes belső forrása, amely megerősít minket a tevékenység folytatásában.

Vagyis, valójában nem a műsorra vágyunk, hanem az öröm érzésére, amit az epizódok nézése közben tapasztalunk. A testünk nem különbözteti meg az élvezeteket, minden olyan tevékenység vagy anyag rabjává válhat, amely folyamatosan dopamint termel.

Függőség?

A sorozatnézés nagyszerű kikapcsolódási és stresszoldási módszer lehet, de könnyen problémává válhat, ha rendszeresen elsőbbséget élvez más fontos tevékenységekkel szemben.

Hasonlóan a szerencsejátékhoz és más viselkedési függőségekhez a mértéktelen sorozatnézés is aktiválja agyunk azon részét, amely felelős a jutalom funkcióért. Az idő múlásával azonban az agyunk kevesebb dopamint termel ugyanabból a mértékű aktivitásból -mert hozzászokik- és toleranciaszintünk megváltozik. Ennek következtében egyre többet kell ugyanezt a tevékenységet folytatni ahhoz, hogy ugyanazt az élvezet érzetet nyújtsa nekünk, ami miatt nehéz a mértéktelenséget megállítani.

Amikor valami miatt kénytelenek vagyunk abbahagyni a nézést, sokszor szó szerint gyászoljuk a veszteséget, kialakul egyfajta poszt-sorozat rosszullét. Ez az üresség-érzés magasabb szintű stesszt, szorongást, depressziót okoz – tehát mindent, amit elkerülni szeretnénk amikor menekülésként belemerülünk egy sorozatba. Ráadásul további kutatások bebizonyították, hogy a növekvő sorozatnézési idő egyenesen arányos az alvásminőség csökkenésével.

A Binge- nézők

Gyakran egy-egy széria megjelenésekor a streaming szolgáltatók a teljes évadot elérhetővé teszik, ami aztán egyenes út a Binge-nézéshez. A „bindzselés” azt jelenti, hogy akár hajnalba nyúlóan nézünk egy sorozatot, vég nélkül. Pedig, a kutatók azt találták, hogy a bindzselők képessége jelentősen csökken arra, hogy emlékezzenek a műsor részleteire, mint azoknál, akik naponta egyszer egy részt néznek meg, vagy heti rendszerességgel követik a sorozataikat.

A streaming szolgáltatók is megteszik a magukét annak érdekében, hogy ne legyen olyan könnyű felállni a kanapéról. Az előfizetéses platformokon reklámok nélkül élvezhetjük a kedvenc sorozatainkat, hogy minél kevesebb lehetőség legyen, ami elterelheti a figyelmünket. A Netflix és az HBO is elkezdi játszani a sorozat következő epizódját, a cliffhanger-ek pedig megadják a kegyelemdöfést: képtelenek vagyunk félbeszakítani tevékenységünket, elkezdjük a következő részt…

A Netflix és hasonló szolgáltatók folyamatosan figyelik a felhasználók magatartását és ezekre az adatokra támaszkodva hozzák meg a műsorokat érintő döntéseket, hogy előfizetőik elégedettek legyenek. A hagyományos televíziózás ciklikus megszakításai nélkül és a nagyobb döntési szabadsággal a közönség sokkal valószínűbb, hogy a tévé előtt marad, ahelyett, hogy egy másik szolgáltató műsorait nézné, vagy akár csak megszakítaná tevékenységét és valami másba kezdene.

A Netflix vezérigazgatója egyik nyilatkozatában azt mondta: „Az alvás a Netflix legnagyobb vetélytársa.”

Összegzés

Végül, a streaming szolgáltatók üzleti modelljének fenntartása érdekében legnagyobb feladatuk, hogy a tévé előtt töltött mértéktelen időt társadalmilag elfogadhatóvá tegyék. Ezt pedig olyannyira nem rejtik véka alá, hogy a Netflix például nyíltan népszerűsíti a bindzselést blogján, ahol versenyeztetik a felhasználókat és azt állítják, hogy eddig több, mint 8 millió felhasználó részt vett és versenyzett legalább egy sorozattal.

Ha Ön képes szokásait az egészséges mederben tartani és szabadidejét kiegyensúlyozni más tevékenységekkel is, akkor büntetlenül élvezheti a sorozatnézés minden élvezetét, anélkül, hogy elszenvedné a negatív körülményeket.

Ha tetszett ez a cikk ossza meg ismerőseivel, vagy írja meg nekünk véleményét kommentben!

További érdekes tartalmakért pedig kövesse Facebook oldalunkat vagy böngésszen blogbejegyzéseink között!